Lehetőségek a kisadózó vállalkozók tételes adójának alapjait érintő változások után.

Lehetőségek a kisadózó vállalkozók tételes adójának alapjait érintő változások után.

A KATA UTÁN

Avagy milyen lehetőségek vannak a kisadózó vállalkozók tételes adójának alapjait érintő változások után.

Az országgyűlés 2022. július 12-én konkrétan egy nap alatt elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójának közismert nevén KATA törvényi szabályainak átalakítását. Ennek során a KATA 2022. szeptember 1-től csupán az egyéni vállalkozók által választható adónem lesz. Bt-k, Kkt-k, ügyvédi irodák ki lesznek zárva ebből a lehetőségből. Ráadásul az új KATA szabályai szerint adózók kizárólag magánszemélyek részére számlázhatnak és főállásúaknak kell lenniük. Tehát kizárták az új KATA lehetőségéből azokat, akinek máshol legalább 36 órás munkaviszonya van, nyugdíjas, külföldön biztosított, rokkantsági ellátásban részesül stb.

Summa summarum, minden eddigi KATA alany, aki nem magánszemélynek, tehát cégnek, adóalanynak, egyéb szervezetnek számláz és/vagy nem főállású vállalkozóként tevékenykedik, kénytelen egy másik adónemet választani 2022. szeptember 1-től.

Az új adónem választása rendkívüli körültekintést igényel. Nincs olyan egységes klisé, vagy „konzerv megoldás”, ami bárkire is alkalmazható lenne, ezért mindenkinek javasolt szakember segítségét igénybe venni. Ennek során több tényezőt is körbe kell járni, mint például: árbevétel, annak éves megoszlása; milyen költségekkel lehet számolni; vannak-e alkalmazottak; van-e bármilyen kedvezményre jogosító körülmény és még sorolhatnánk tovább. Figyelni kell arra is, hogy a korábbiakhoz képest jóval több bevallást, adatszolgáltatást kell majd elkészíteni, melyeket nem lehet automatizálni. A társaságok esetén biztosan szükség lesz regisztrált mérlegképes könyvelő szolgáltatásának az igénybevételére is. Tehát a számviteli/adózási szakember igénybevétele elkerülhetetlen. Ez bizony többletköltséggel jár majd a vállalkozások életében.

További bizonytalanságot jelent, hogy az elfogadott és kihirdetett 2022. évi XIII. törvény, mint új KATA törvény szabályain túl még várhatók az átmenetet szabályozó végrehajtási rendeletek is, melyek megjelenéséről jelenleg nincsenek információk.

Jelen összefoglaló a teljeskörűség igénye nélkül egy gondolatindítónak szánt segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy milyen adózási módok közül lehet választani, figyelembe véve az egyéni helyzeteket.

Egyéni vállalkozók az átalányadózás és a vállalkozói szja (VSZJA) közül választhatnak:

Betéti társaság (Bt.), Közkereseti társaság (Kkt.) által választható adózási módozatok, a Társasági adó (Tao) és a kisvállalati adó (KIVA). A hatályos szabályok alapján elmondható, hogy amennyiben egy Bt. vagy Kkt. kikerül a KATA szabályi alól, belekerül a számviteli törvény hatálya alá (vagyis mostantól könyvelni kell) és nyitó mérleget kell készíteni (mely nyitó mérleg valódiságát a jelenlegi szabályok alapján valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.)

Társasági adó:

Kezdjük azzal, hogy könyvelő kell! A társasági adó alapjául a könyvelés szolgál, melyben a bevételek, vállalkozási tevékenységgel szemben felmerülő tételes költségek nyilvántartása szerepel.

Amennyiben a társas vállalkozó magánszemély (pl. tulajdonos ügyvezető, vagy tulajdonos személyesen közreműködő) nem nyugdíjas, illetve máshol nem főfoglalkozású társas vállalkozó, vagy nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor személyes közreműködés jövedelme nélkül is, vagy ha ez a jövedelem nem éri el a GBM (vagy annak 112,5%-os) összegét, minden hónapban legalább a garantált bérminimum (GBM) utáni közterhek:

• Tbj:(GBM*100%)*18,5%=48.100,-
• Szocho: (GBM*112,5%)*13%=38.025,-

Ez így együtt máris 86 e Ft. De ha még legalább a GBM-t is szeretné kivenni a vállalkozásból, akkor erre még a 15 % Szja 39 e Ft-ot fog jelenteni (vagyis havi 125 e Ft).

Ezeket akkor is kell fizetni, ha semmi bevétel nincs! Az Szja esetén adóalapkedvezmény elszámolható. Nyugdíjas esetén viszont csak a ténylegesen kivett jövedelem után van 15 % Szja és nincs más közteher.

A társaság adózása esetén az adóévben a költségekkel csökkentett bevétel pozitív különbözete után (bizonyos adólap módosító tételek figyelembevétele mellett) 9 %-os társasági adót kell megállapítani (ebből szűk körben adókedvezmény igénybe vehető). Amennyiben az ezek után is fennmaradó nyereséget szeretnék a tulajdonosok kivenni, úgy levonandó közteherként 15 % osztalék utáni szja és esetleg 13 % szocho-val is kell számolni.

HIPA alapja az általános szabályok szerint állapítandó meg.

Kisvállalati adó (KIVA):

 Kezdjük azzal, hogy itt is könyvelő kell! A KIVA alany eredményének megállapítására a könyvelés szolgál, melyben a bevételek, vállalkozási tevékenységgel szemben felmerülő tételes költségek nyilvántartása szerepel.

Azok a társaságoknak érheti meg a KIVA alanyiság, amelyek bérköltségének aránya 30 % (vagy magasabb) az összes költségen belül. A KIVA mértéke 10 %-os, de ez kiváltja a társaság által fizetendő 9 % Tao-t és 13 %-os szochot. Vagyis a munkáltatói bérköltségen máris havi 3 %-ot lehet megtakarítani.

Amennyiben a társas vállalkozó magánszemély (pl. tulajdonos ügyvezető, vagy tulajdonos személyesen közreműködő) nem nyugdíjas, illetve máshol nem főfoglalkozású társas vállalkozó, vagy nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor személyes közreműködés jövedelme nélkül is, vagy ha ez a jövedelem nem éri el a GBM (vagy annak 112,5%-os) összegét, minden hónapban legalább a garantált bérminimum  (GBM) utáni közterhek:

• Tbj:(GBM*100%)*18,5%=48.100,-
• KIVA: (GBM*112,5%)*10%=29.250,-

Ez így együtt máris 77 e Ft. De ha még legalább a GBM-t is szeretné kivenni a vállalkozásból, akkor erre még a 15 % Szja 39 e Ft-ot fog jelenteni (vagyis havi 116 e Ft).

Ezeket akkor is kell fizetni, ha semmi bevétel nincs! Az Szja esetén adóalapkedvezmény elszámolható. Nyugdíjas esetén viszont csak a ténylegesen kivett jövedelem után van 15 % Szja és nincs más közteher.

Látható, hogy hacsak minimálisan is, de kevesebb a magánszemély tulajdonos utáni kötelezően fizetendő közteher.

Azonban, nyereség után az adót, 10 %-os mértékkel csak akkor kell megfizetni, ha azt kivonják a vállalkozásból, vagyis jellemzően osztalékként kiveszik, melyek után itt is számolni kell levonandó közteherként 15 % osztalék utáni szja és esetleg 13 % szocho-val is.

HIPA alapja az általános szabályok szerint, vagy opcionálisan a KIVA alap 120 %-ának mértékével állapítandó meg.

Végül, de nem utolsó sorban:

Minden olyan vállalkozásnak, amely még jelenleg KATA szabályai szerint adózó partnerrel dolgozik együtt, javasolt a szerződéseket áttekinteni, egyeztetni az érintett KATA-s vállalkozóval. Amennyiben szükséges, úgy próbálják meg módosítani, esetleg új szerződést kötni, ugyanis az adózási feltételek évközi drasztikus változása jelentős hatással bír a felek közti korábbi megállapodásra.

 S. Csizmazia György

könyvvizsgáló, okleveles adószakértő

MKVK Komárom-Esztergom megyei Szervezet elnöke

MKVK Adótagozat elnöke